
Szinte minden projektnél azt hallani, hogy indulása különböző okok miatt késik, de a véghatáridő nem változhat. A tapasztalatom az, hogy a magasépítésben - ellentétben a mérnöki létesítményekkel - az átfutási határidők szerepe sokkal jelentősebb. Ez valószínűleg abból is fakad, hogy az építtetők „jobban értenek” a magasépítéshez, s a műszaki, észszerűségi szempontok gyakran háttérbe szorulnak. A gazdasági érdek is más lehet, pl. a kereskedelmi létesítményeknél egy karácsonyi bevásárlási időszak előtti nyitás elmaradása óriási veszteséget okozhat az építtetőnek. Az átfutási idő rövidülése általában a befejező szakmákat sújtja leginkább, de a szerkezetépítés csúszása, még akkor is, ha a megbízó ezt méltányolja, nehezíti a kivitelezést, a követő szakmák szorosabb „ráengedésével”.
Milyen lehetőségei vannak a kivitelezőnek a gyorsításra? Hogyan reagálnak a kivitelezők a „határidőnyomásra”? Kivülről nézve az látszik, hogy majdnem minden projekt - így, vagy úgy – határidőre elkészül, csak nem mindegy, hogy milyen ráfordítások árán. Ebben mutatkozik meg igazán a szerkezetépítő felkészültsége, tapasztaltsága.
Alapvetően a szerkezetépítés sebességének fokozására kétféle út van. Az egyik, amire előzetesen fel lehet készülni, a tervezéssel, technológia megválasztásával, a másik út, amikor erre már nincs idő, menetközben kell intézkedéseket tenni. Mindkét esetben a kritikus úton lévő folyamatokat elemzik, lépésről lépésre. Minden szituáció más, általánosan üdvözítő megoldás nincs. Érdemes viszont összegyűjteni, a felmerülő lehetőségeket, s azok előnyeit – hátrányait mérlegelni, s ezt követően kidolgozni a stratégiát.
1. Monolit lépcsőházi és lift magok
2. Homlokzati falak, lelógó gerendák, mellvédek
3. Magas falak, födémek
4. Homlokzat ugrások, erkélyek
5. Koporsó födémek
Szűk keresztmetszetek, ill. szempontok amelyeket figyelembe kell venni a stratégia kidolgozásánál:
Pillérvázas, nyitott homlokzatú épülteknél a lépcsőházi magok gyakran kerülnek a kritikus útra, építési sebességük határozza meg a szintek építési sebességét. Leggyakrabban ezt azzal rövidítik meg, hogy a mag körítőfalait építik elsőnek, s a belső falak készítését a födémzsaluzással - vasszerléssel párhuzamosan ütemezik. Sok esetben ezzel sokat nyerni nem lehet, pl. ha tördelt a határolófal, ha így nem lehet a kizsaluzósarkos aknazsaluk előnyeit kihasználni, sok munkahézag adódik, s rövid falszakaszok hosszkiegyenlítéses zsaluzást igényelnek.
Középmagas épületeknél is már felmerülhet, egy a magasházak építésénél elterjedt megoldás, a szerkezeti magok építésének teljes függetlenítése a födémek építésétől. Ez természetesen a munkahézagok megváltoztatásával, utólagos födémkapcsolat kialakításával jár. Ebben az esetben a zsaluzat a födémcsatlakozások felett állványokra épített, s legalább néhány szinttel megelőzi a mag építése a födémszerkezetekét. Az állványok áthelyezése többlet daruzási igényt jelentene, arról nem is beszélve, hogy a zsaluzatok átmeneti elhelyezése ez esetben a födémen nem valósítható https meg. Ennek a problémának megoldása az ún. kúszózsaluzat, a lényege, hogy a zsaluzat az állvánnyal összeépítésre kerül. A daruzási igény így drasztikusan csökken hiszen, a ki- és bezsaluzáshoz sok helyen nincs szükség darura, csak az áthelyezésnél. Sőt kúszózsalutípustól függően ez egész odáig redukálódhat pl. a magasházaknál, hogy csupán kúszózsaluzat fel- és leszerelése igényel daruzást a vasszerelésen kívül.
Érdemes eltöprengeni - a folyamatos egyenletes fejlődés illúziója helyett – nem kellene-e ezekkel a reális veszélyekkel is számolni? Hiszen azok a szervezetek, amelyek egy-egy szakterületen működnek, a szerkezetépítés háttér szolgáltatói, általában nagyobb mozgástérrel rendelkeznek, jobb kihasználást tudnak elérni, és nemzetközi beágyazottságuk révén a szerkezetépítés hektikus igényeit jobban le tudják kezelni.
Függetlenül attól, hogy daruval mozgatott, illetve hidraulikával emelt vezetett kúszásról, vagy un. önkúszó rendszerek alkalmazásáról van szó, ezek a megoldások a legegyszerűbb esetben is technológiai tervezést igényelnek. A zsaluzaton kívül az állványokat, rögzítési pontokat építési ütemeket is szükséges előre megtervezni, egyeztetni, ill. összeszerelni.
A kúszózsaluzás alkalmazását akkor érdemes mérlegelni:
A szerkezeti magok kúszózsaluval történő építésénél azzal kell számolni:
A koncepció kialakításánál el kell dönteni az ütemek magasságát, praktikusan ezt az általános szintre érdemes megválasztani, általában így vasalási tervek minimális módosítása elegendő.
A szerkezeti magok előre építésnél felmerülhet egy másik megoldás is, a mérnöki létesítményeknél gyakrabban alkalmazott csúszózsaluzás.
Magasépítésben ezt már Magyarországon az 1960-as években kipróbálták, pl. a Budapest körszálló építésénél, és olyan nemzetközi hírű magyar fejlesztői voltak, mint a 15 éve elhunyt Thoma József.
Miben tér el a csúszózsaluzás, a kúszástól? A felszerkezetben elhelyezett rudakon lévő emelőszerkezetek egy 1,2-1,5m magas zsaluzatot, és a hozzá tartozó állványokat húznak felfelé folyamatos vassszerelés és betonozás mellett. Így akár 4-4,5 m is egy nap alatt az építés sebessége. Ha megáll a folyamat a betonról a zsaluzatot le kell vásztani, ami idő és munkaigényes, ezért ezt lehetőleg el kell kerülni. Nagy előnye, hogy szabálytalan alaprajzú szerkezetek, szűk aknák nem jelentenek nehézséget e technológiánál.
Mielőtt megoldásként gondolunk rá, az alábbiakra legyünk figyelemmel, hiszen a folyamatos építés számos kötöttséget jelent:
A magyarországon működő nemzetközi zsaluszolgáltató cégek közül a Doka már foglalkozik csúszózsaluzattal is.
A lépcsőházi, liftmagokon kivül, jelentős mennyiségű belső fal, homlokzati falak, lelógó gerendák mellvédek is kerülhetnek a kritikus útra. Tömör, és nem magas falaknál segíthet az armatúrák előre felállítása – a pillérekhez hasonlóan. Homlokzati ablaknyílásos falaknál felmerülhet a szimpla zsalu duplázása, kontrához képest – de ez esetben az ütemezést szigorúan be kell tartani. Mellvédeknél kézi zsalu alkalmazása jelenthet szűk darukapacitás esetén könnyebbséget. Amennyiben az előkészítésre kellő idő áll rendelkezésre az építési időt előregyártással lehet rövidíteni, pl. homlokzatzsalu alkalmazásával. Ez egy olyan zsaluzat, amely képes az előregyártott homlokzati elemek fogadására már a födémzsaluzás fázisában.
Magas falaknál, födémeknél gyakran találkozunk olyan megoldásokkal, amelyek az egy m2-re ráfordított időt jelentősen csökkenthetik. Pl. egyoldalról kezelt ankerezéssel a falzsaluzásnál, födémeknél a nagytáblás födémzsalu, vagy asztalzsalu alkalmazásával. Ezeknél mindig azt kell mérlegelni, hogy a projektnél elsősorban munkerő megtakarítást várhatunk el az alkalmazásától, vagy a kritikus út rövidülését. Ez azon is múlik persze, ha az építési ütem gyorsítását a megfelelő munkaerő hiánya akadályozza. Sokan azt gondolják, hogy pl. a legkisebb fajlagos időráfordítást jelentő asztalzsaluzásnál nagyobb darukapacitásra van szükség, ami a legtöbb esetben nem igaz, viszont a rendszer rugalmatlanabbá válik, s változó körülmények esetén az építési ütemet akár hátráltathatja is. A födémek vasszerelési ideje is befolyásolja az építési ütemet. Erre különböző előhegesztett háló megoldásokkal (tekercs, vagy kétirányú, nyíróvas) csökkenthető a helyi munkaigény, s ez általában nemcsak kisebb létszámot igényel, hanem ütem rövidítését is lehetővé teszi. A födémeknél a betonszilárdulásnak, illetve a kizsaluzási időnek jelentős szerepe lehet az építési sebességben. Nemcsak a beton minőségének megváltoztatása, hanem pl. Concremote rendszerrel a szilárdulás folyamatos kontrollja adhat lehetőséget az technológiai idő csökkentésére.
A homlokzati ugrásoknál, kiugró erkélyeknél általában nem kerülhető el az terepszintről valő alátámasztás, amit gyakran a visszatöltések hiánya is akadályoz. Érdemes megvizsgálni, hogy az elkészült szerkezethez rögzített konzolos acéltartókkal gyorsítható-e a folyamat.
Megfontolandó a szerkezetépítés határidő csúszása esetén, hogy a záró fázisában készülő munkaigényes koporsófödémek készítése előregyártással nem egyszerűsíthető-e le. Amennyiben határidő betartásának veszélye már menet közben felmerül, elegendő idő állhat rendelkezésre még az áttervezésre, gyártókapacitás biztosítására.
A fentiekben felsoroltak csupán példák arra, hogy amikor szorít a határidő, milyen technológiai megoldásokat lehet mérlegelni a gyorsabb szerkezetépítés érdekében.
Természetesen a költségvonzatukon kívül az alábbi általános elvekre is érdemes tekintettel lenni a stratégia kidolgozásánál:
Akár előregyártásról, technológiai tervezésről, zsalueszközök biztosításáról van szó fontos a megfelelő szakmai tudással, háttérrel rendelkező szolgáltatókkal partnerkapcsolat kiépítése. Velük együttgondolkodva várható az optimális megoldás megtalálása az építési sebesség fokozására. Kompetens közreműködők bevonása nemcsak a kitűzött cél elérését segíti, hanem az építtető, fővállakozó bizalmát is erősíti, a határidő tartásával kapcsolatos aggodalmait csökkenti, lehetővé téve a harmonikusabb együttműködést.
Amikor szorít a határidő, sem szorulhat háttérbe a munkabiztonság. Gyakran előfordul, hogy az egyes brigádok a munkavédelem rovására próbálnak időt nyerni, hiszen a csak rövid munkafázishoz szükséges eszközök, állványok, korlátok fel- és leszerelésével jelentős munkát tudnak megtakarítani. Hogy lehet elkerülni, csökkenteni a munkahelyi vezetőknél a stresszt, hogy ne érezzék állandóan veszélyét egy esetleges balesetnek? Erről is érdemes töprengeni legközelebb...
Amennyiben tetszett blogposztunk, vagy szeretnél hozzászólni Frigyes írásához, vedd fel velünk a kapcsolatot és írd meg véleményed.
Budapest, 2023. május 10.
