Építőipar

Idő előtti kizsaluzások – túlterhelés lehetősége az ideiglenes támaszokon
A kizsaluzások mielőbbi végrehajtásához komoly érdekek fűződnek, a kivitelezők törekednek a vasbetonszerkezetek mielőbbi kizsaluzására mert

• szorít a határidő
• kevés a zsalueszköz, a kivitelező mielőbb újra be kívánja építeni
• a követő munkafolyamat számára át kell adni a munkaterületet
• csökkenteni kívánja a zsalubérleti díjat
• javítani szeretné a munkahelyi termelékenységet

Mikor zsaluzható ki a szerkezet?

• szerkezet fajtájától, terhelésétől függ (nem feszített szerkezetek)
• beton szilárdság ellenőrzése (Concremote, próbakockák, Schmidt-kalapács, zsaluzókalapács, acéltű, támaszlazítás)
• beton szilárdulás ellenőrzését Concremote technológiával javasoljuk
• mire számíthat, ha nem tartja be a szabályokat? (Hünnebeck + ÉMI vizsgálati eredményt lásd alább)
• függőleges szerkezeti elem esetén legalább 7-8 N/mm2 szilárdságú legyen a beton, hogy ne keletkezzen sérülés (állékonyság külön vizsgálandó, eljárásmód ettől függően)
• vízszintes szerkezeti elem esetén – terhelt a szerkezet, vagy csak önsúlyra kell vizsgálni. A Mérnöki Kézikönyv ajánlásai. Ehhez képest idő előtti kizsaluzást is lehet végezni.

Feltételei:
• a beton érje el tervezett szilárdságának 50%-át (ellenőrizni kell)
• a szerkezeten semmilyen terhelés nem lehet
• a felelős műszaki vezető rendelje el a kizsaluzást
• teljes kizsaluzást követően vissza kell támasztani a szerkezetet (alakváltozott alakját) 4m2-ként egy támasszal. (nem nagyfesztáv, nem feszített)

Hünnebeck + ÉMI vizsgálati eredményei födémtámaszok terheléseire
(Magyar Építéstechnika ’98/8-9 – Ejtőfejes födémzsaluzat vizsgálatának eredményei – Huszár Zsolt)

Négyszintes társasház monolit födémjein végezték a vizsgálatokat 0,05kN pontossággal leolvasható digitális kijelző műszert alkalmaztak
A födémvastagság 18 cm volt.
A betonozásokat követően három naponként történt a kizsaluzás
Legalsó szint: pince feletti födém – bezsaluzáskor erőmérő cellák kerültek a födémtámaszok alá
A mérés során minden födémnél bent maradtak a födémtámaszok, így minden födém kizsaluzásakor mérhető volt a legalsó szinten bennmaradt támaszokon fellépő nyomóerő, illetve ezen nyomóerő időbeni változása követhetővé vált
A legnagyobb támaszerő növekedést a kizsaluzás után az I. födémszintnél (pince feletti födém) volt tapasztalható
Közel hasonló mértékű növekedést mértek a 2. födémlemez elkészülte után is. Annak ellenére, hogy ekkor már az első födémszint betonja 33 napos volt. Tehát túl volt a 28 napos koron! Még nem vett részt az erőjátékban, szinte a teljes terhet átadta az alatta lévő födémre, és annak bennmaradt támaszára.
A harmadik és a negyedik födémek esetén már lényegesen kisebb volt a támaszerő növekedése.
A 2. és a 3. födémlemez kizsaluzását követően kismértékben csökkent a támaszerő, ami a födém betonjának szilárdság növekedésével magyarázható.
Összegzésképpen megállapítható, hogy bennmaradt födémtámaszok esetén az egymás feletti födémek terhei összeadódnak, bár kis mértékben csökkenően (beton szilárdságnövekedése miatt).
A grafikus ábrázoláson jól látható a folyamat lejátszódása, és az is, hogy a keletkező támaszerők jelentősen meghaladják a támaszok horderejét, jelentős túlterhelések léptek fel. (20/36kN)

Ennek hatására a támaszok felett kellő vasalás hiányában húzófeszültségek lépnek fel, amik a vasbeton lemez felső síkján repedéseket idézhetnek elő. Ezek a támaszok eltávolításakor bezárulnak. Az igazi gond a támaszok jelentős túlterhelése.
Mi a megoldás?
Kizsaluzáskor a födémek alakváltozását engedni kell lejátszódni, és az alakváltozott födémalakot kell visszatámasztani. Ezzel a födémek a saját terhük viselésre kényszerülnek, részt vesznek az erőjátékban. Így a visszatámasztó szerkezeti elemekbe csak a hasznos terhek hatásai lépnek be, nem okoznak túlterhelést ezekben a támaszokban.

Kittka Péter
okl. szerkezetépítő mérnök;
tanácsadó