Hiába nő rohamosan az építőipar, folyamatosan csökken az építőmérnöknek tanuló egyetemisták száma – a tartós szakemberhiány pedig komoly hosszú távú problémákhoz vezethet, derül ki egy tanulmányából.
Az öt év alatt elért 49 százalékos növekedésével a magyar építőipar Európa egyik legjobbja: az új szerződések volumene és a termelés még a koronavírus alatt sem zuhant meg jelentősen.
Idén februárban is több mint 700 építőipari céget jegyeztek be, köszönhetően a kormányzati felújítási programnak. Az utánpótlás azonban egyre inkább fájó pontja lehet az iparnak: nem csak a mérnökök, a szakiparosok is hiányoznak a munkaerőpiacról. A hiány az építkezések ütemét is megakaszthatja. A szakmát konferenciákkal, plakátkampányokkal népszerűsítette a Magyar Mérnöki Kamara az elmúlt években, most a KÉSZ Csoport indított versenyt építőmérnök-hallgatóknak, a cél szintén a szak promotálása.
Nem segít az iparnak, hogy egyre kevesebben jelentkeznek az építőmérnöki karokra a diákok.
Megjegyzés:Pedig viszonylag könnyű bejutni, a jelentkezéshez szükséges kötelező, 280-as pontszámot csak pár ponttal haladták meg tavaly az állami képzések a legtöbb egyetemen, de a BME-re is 320 pont volt a határ. Ez jelentősen elmarad a népszerűbb szakoktól: a gazdasági képzések általában 400 pontot várnak a jelentkezőktől.
„Az építőmérnök szakra felvételizők aránya országosan folyamatosan csökken. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nappali alapképzésén 10 évvel ezelőtt még több mint 400 hallgató kezdte meg tanulmányait, ez a szám évek óta már csak 200 fő körüli. Hasonlóképpen, a mesterképzést is egyre kevesebben választják, 5-6 évvel előtt körülbelül 200 fő tanult ezen a szakon, most évfolyamonként 70 fővel megy a képzés” – mondta Budaházy Viktor, a BME adjunktusa és a Hexatlon egyik zsűritagja.
A BME oktatója szerint a csökkenő népszerűség egyik oka, hogy a továbbtanulás előtt álló hallgatók nem tudják, mivel foglalkozik pontosan egy építőmérnök.
Megjegyzés:Az építészmérnök, gépészmérnök szakmák ismertebbek, a diák azonban általában láthatósági mellényekre és munkagödörre asszociál, ha az építőmérnök szót meghallja.
A szakma azonban ennél jóval összetettebb: az építőmérnök a hivatalos FEOR meghatározás szerint többek között szerkezeti vagy építéstechnológiai szempontból bonyolultabb építményeket (például ipari épületeket, hidakat, alagutakat, vízműtárgyakat) tervez, kivitelez, építési módszereket, anyagokat és minőségi szabványokat határoz meg. Mindez rendkívül nagy szakmai felelősséggel jár.
A diákok közül sokan már egyetemi éveik alatt is dolgoznak: a BME-n az alapszakosok 30, a mesterszakosok 80-90 százaléka is munkát vállal tanulmányai mellett.
Megjegyzés:Egy BME-s pályakezdő a tavalyi bruttó 403 ezer forintos átlagkeresethez képest kb. 440 ezer forintot vihet haza.
Így azonban sokkal nehezebb visszacsábítani egy mesterképzésre a fiatal felnőtteket – pedig vannak munkakörök, amiket csak a plusz két éves diplomaprogrammal lehet betölteni.
Partnereink részére lehetőséget biztosítunk, hogy az alapoktól elsajátíthassák a Tipos, Doka zsalutervező program használatát. Kinek ajánljuk? Bárkinek, aki érez motivációt, hogy saját maga tervezzen zsaluzatot.
Milyen hasznos tudást tanulhat meg a Tipos alkalmazásával?
Amire a képzés során szüksége lesz:
Amennyiben szeretne többet megtudni a képzés menetéről, töltse le és tekintse meg a fent elérhető tematikát, vagy keresse kollégánkat a jozsef.kovacs@doka.com e-mail címen.
Kérdései vannak a cikkel kapcsolatban? Vegye fel velünk a kapcsolatot!